A CE4CE (Circular Economy for Public Transport – Körforgásos gazdaság a közösségi közlekedésben) Interreg Central Europe projekt 2026. április 30-án hivatalosan lezárult egy hároméves együttműködést követően, amelyben közép-európai közösségi közlekedési szolgáltatók, városok, szakértők és más érintettek vettek részt. A projekt célja az volt, hogy elősegítse a közösségi közlekedés körforgásosabbá, erőforrás-hatékonyabbá, ellenállóbbá és alacsonyabb kibocsátásúvá válását. A CE4CE nem csupán a kibocsátások csökkentésére összpontosított, hanem a közösségi közlekedéshez kapcsolódó erőforrások és eszközök teljes életciklusát vizsgálta, az energiától, az infrastruktúrától, a járművektől és az akkumulátoroktól kezdve az épületeken és a beszerzésen át egészen a döntéshozatali folyamatokig.
A projekt egyik fontos eredménye az úgynevezett Közösségi közlekedési körforgásossági iránytű. Ez egy gyakorlati értékelési eszköz, amely segíti a közösségi közlekedési hatóságokat és szolgáltatókat rendszereik körforgásosságának felmérésében és a fejlesztési lehetőségek meghatározásában. Az Iránytű a járművek, az infrastruktúra, az energia és a döntéshozatali folyamatok körforgásosságának értékelését teljes életciklus-szemléletben teszi lehetővé. Segítségével a szervezetek feltárhatják, hogyan használhatják hatékonyabban erőforrásaikat, hogyan hosszabbíthatják meg eszközeik élettartamát, valamint hogyan csökkenthetik a hulladék és a kibocsátások mennyiségét.
A CE4CE Tudásközpont egy olyan platform, ahol az Iránytű mellett a körforgásossággal kapcsolatos további információk és eredmények is elérhetők. Emellett létrejött egy online Matchmaking Forum is, amely lehetőséget biztosít a közösségi közlekedési szolgáltatók és beszállítók közötti információcserére, valamint az alkatrészek újrahasználatával és körforgásos termékek fejlesztésével kapcsolatos együttműködések kialakítására.
Közösségi közlekedési körforgásossági iránytű
Copyright: Trolley:motion & Rupprecht Consult
A projekt egyik központi eredménye a körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiák és akciótervek kidolgozása volt. A stratégiák három fő területre összpontosítottak: az energiára, az infrastruktúrára és a járműállományra. A kidolgozásukat a Körforgásos iránytű és az AETE keretrendszer – Avoid, Extend, Transform and Enable, vagyis Elkerülés, Élettartam-hosszabbítás, Átalakítás és Lehetővé tétel – támogatta. A keretrendszer strukturált módon segít azonosítani az erőforrás-felhasználás, a hulladék és a környezeti hatások csökkentésének lehetőségeit a közösségi közlekedési rendszerek teljes életciklusa során.
A stratégiák alapján négy, a helyi igényekhez igazított akcióterv készült Maribor, Lipcse, Gdynia és Bergamo számára. A tervek olyan gyakorlati kérdésekkel foglalkoztak, mint a keletkező energia visszanyerése és hasznosítása, az infrastruktúra-karbantartás javítása, az elektrifikáció támogatása, valamint a körforgásos szempontok beépítése a járművek közbeszerzésébe.
A CE4CE több gyakorlati megoldást is tesztelt valós körülmények között megvalósított pilotprojektek keretében. Ezek között szerepeltek a lipcsei és bergamói infrastruktúrához és járműállományhoz kapcsolódó prediktív karbantartási rendszerek, amelyek érzékelők és adatok segítségével már a komolyabb meghibásodások előtt képesek azonosítani a lehetséges problémákat.
Helyszíni felmérés a lipcsei pilot előkészítése során
Fotó: LVB
Egy másik megoldás a gdyniai villamosított közösségi közlekedési járműpark és infrastruktúra tervezését támogatta. Digitális iker (digital twin) és energiaáramlási szimulációk segítségével különböző beruházási és energiagazdálkodási forgatókönyveket vizsgáltak.
Szegeden a projekt azt mutatta be, hogy a főhálózatból kivont trolibusz-váltók egy telephelyen – ahol kevésbé intenzív használatnak vannak kitéve – újra felhasználhatók. Ez más üzemeltetők számára is hasznos útmutatást adhat az infrastruktúraelemek élettartamának meghosszabbításához. A második szegedi pilot célja egy univerzális villamosajtó-vezérlő egység kifejlesztése és bevezetése volt, amely kompatibilis az eredeti Tatra vezérlőkkel, megfelel a modern biztonsági és hatósági követelményeknek, valamint fejlett diagnosztikát biztosít. A pilot során 40 egység készült el és valós környezetben végzett, kiterjesztett tesztelés zajlik szoftvermódosításokkal. A megoldás később a hasonló ajtórendszert használó trolibuszoknál is alkalmazható.
Mariborban elsődleges felhasználásukat követően továbbhasznosított akkumulátorokat alkalmaztak megújuló energia tárolására a gyorstöltési infrastruktúra kiszolgálására, bemutatva, hogy az akkumulátorok elsődleges felhasználásukat követően is értéket teremthetnek.
Maribori energiatároló rendszer továbbhasznosított akkumulátorokkal
Fotó: Maribor Város Önkormányzata
A CE4CE fontos része volt a tudásmegosztás és a tapasztalatcsere is. A projekt keretében egy online kurzus is készült, amely bemutatja a körforgásos gazdaság alapelveit, a pilotprojektek tapasztalatait, a gyakorlati megoldásokat és a más környezetben is alkalmazható intézkedéseket.
A projektet számos európai rendezvényen és konferencián mutatták be, többek között a Transport Research Arena (TRA) eseményen, ahol elnyerte a TRA 2026 Host Award díjatA projekt keretében egyetemi hallgatókkal közösen szervezett hackathonokra, valamint szakpolitikai workshopokra is sor került, amelyek lehetőséget teremtettek a körforgásos közösségi közlekedés előtt álló akadályok közös megvitatására.
A projekt nagy hangsúlyt fektetett a partnerségen túlmutató együttműködésekre is. A CE4CE más európai projektekkel és szervezetekkel is kapcsolatot épített ki, többek között a projekt Tanácsadó Testületének tagjaival (ICLEI European Secretariat, UITP, EIT Urban Mobility), valamint számos Interreg- és Horizon Europe-projekttel. Ezek az együttműködések hozzájárultak a projekt eredményeinek validálásához és terjesztéséhez, valamint ahhoz, hogy a CE4CE bekapcsolódjon a fenntartható és körforgásos városi mobilitással foglalkozó szélesebb szakmai közösség munkájába.
Előadás a lipcsei pilotról
Fotó: Gertheis Antal/Mobilissimus
Bár maga a CE4CE projekt lezárult, eredményei várhatóan hosszú távon is hasznosulnak. A CE4CE Tudásközpont a projekt után is működik, a trolley:motion kezeli és folyamatosan frissíti. A platform továbbra is olyan felületet biztosít, ahol a körforgásos közösségi közlekedés iránt érdeklődő szervezetek eszközöket, jó gyakorlatokat és tudásanyagokat találhatnak, valamint kapcsolatba léphetnek egymással.
A projekt emellett iránymutatásokat és egy kézikönyvet is létrehozott, amelyek bemutatják, hogyan alkalmazhatók a projekt során kidolgozott stratégiák, akciótervek, pilotprojektek és megoldások más városokban és közösségi közlekedési rendszerekben. Valamennyi eszköz elérhető a weboldalon.
Összességében a CE4CE hozzájárult ahhoz, hogy a körforgásos gazdaság elvei a közösségi közlekedésben is gyakorlati, más városokban és környezetekben is alkalmazható megoldások formájában jelenjenek meg. A stratégiák, helyi akciótervek, pilotprojektek, digitális eszközök és képzések, valamint a különböző érintettek közötti együttműködés révén a projekt bemutatta, hogyan hosszabbítható meg a járművek és az infrastruktúra élettartama, hogyan használhatók újra egyes anyagok és alkatrészek, hogyan tehető hatékonyabbá az energiafelhasználás, és hogyan csökkenthető a keletkező hulladék mennyisége.
A projekt legfontosabb eredménye ezért nem csupán a kidolgozott eszközök és megoldások összessége, hanem az a tudás, partnerségi hálózat és keretrendszer is, amely hosszú távon támogathatja az európai közösségi közlekedési szervezeteket a körforgásosabb és fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Borítókép: ATB
