A „Honnan hová tart a városi logisztika?” című szakmai workshopot a Mobilissimus és a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) 2026. szeptember 8-án rendezte meg Budapest Főváros Önkormányzatában. A találkozó célja az volt, hogy egy asztalhoz ültesse mindazokat, akik különböző oldalakról találkoznak a városi áruszállítás problémáival: a logisztikai és csomagszállító vállalkozásokat, szakmai szervezeteket, önkormányzatokat, közlekedésszervezőket, kutatókat és döntéshozókat.
A workshop szakmai hátterét többek között a Clean Freight Futures nemzetközi projekt adta, amelyben a Mobilissimus és romániai leányvállalata is részt vesz. A projekt egyik fő célja a tisztább, hatékonyabb és fenntarthatóbb városi áruszállítás elősegítése, valamint a citylogisztikával kapcsolatos szemléletformálás. A témához kapcsolódóan jelent meg korábban Ekés András, a Mobilissimus ügyvezetőjének véleménycikke is a Telexen.
A rendezvény időzítése azért is különösen aktuális, mert a BKK jelenleg Budapest új citylogisztikai stratégiáján dolgozik. A workshop így nemcsak a hosszabb távú stratégiai kérdések megvitatására adott lehetőséget, hanem arra is, hogy a tervezésbe közvetlenül becsatornázhatók legyenek azok a problémák, amelyekkel a szállítók, a kerületek és a közterületek használói a mindennapokban találkoznak.
Strang Tamás
Ugyanaz a város – eltérő nézőpontok
A délelőtti beszélgetésben elsősorban a logisztikai ágazat üzleti szereplői, délután az önkormányzatok képviselői kaptak szót. Az interaktív, de moderált beszélgetésekhez kaptak muníciót a résztvevők. A szekciókat Strang Tamás, Budapest Főváros Önkormányzatának munkatársa és Dr. Szele András, a Mobilissimus vezető szakértője vezette fel.
Dr. Szele András
Dr. Szele András és Dr. Surányi Ráchel a Clean Freight Futures projekt eddigi eredményeit ismertették, köztük a Budapesten és Bukarestben végzett sofőrinterjúk tapasztalatait. Kelemen Gábor a BKK képviseletében a készülő budapesti citylogisztikai stratégia fő kérdéseit mutatta be, míg Dr. Bóna Krisztián, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszékének City Logisztikai Kutatócsoportja képviseletében nemzetközi példákat és kutatási tapasztalatokat hozott a közös gondolkodásba.
A workshop egyik legfontosabb értéke éppen a különböző nézőpontok találkozása volt. A városi logisztika problémáit ugyanis nem lehet kizárólag közlekedési, parkolási, környezetvédelmi vagy gazdasági kérdésként kezelni: mindezek egyszerre jelennek meg ugyanazon a néhány négyzetméternyi városi közterületen.
Dr. Surányi Ráchel
Egyre több küldemény, változatlanul szűkös városi tér
A városi áruszállítás kihívásai nem új keletűek, az elmúlt évek társadalmi és fogyasztási változásai azonban jelentősen felerősítették őket. A Covid-járvány idején látványosan felgyorsult az e-kereskedelem térnyerése, és ezzel együtt megnőtt az egyedi címekre, rövid határidővel érkező kiszállítások száma is. A fogyasztói elvárások megváltoztak, a logisztikai rendszerek egyre gyorsabbá váltak – a városi infrastruktúra és a szabályozás azonban nem fejlődött velük azonos ütemben. A konfliktus alapja könnyen érthető: ugyanazért a korlátozott városi térért egyre több funkció versenyez. A lakók parkolóhelyeket szeretnének, a város több zöldfelületet és élhetőbb utcákat, a kerékpározás és a mikromobilitás biztonságos infrastruktúrát igényel, miközben az üzleteket, vendéglátóhelyeket, gyógyszertárakat, irodákat és lakókat továbbra is el kell látni áruval és csomagokkal.
A feladat ezért nem egyszerűen újabb területek kijelölése. Sokkal inkább az a kérdés, hogyan lehet a rendelkezésre álló városi teret időben és térben hatékonyabban megosztani. Ehhez megfelelő adatokra is szükség van. A tényleges szállítási és rakodási igények ismeretében pontosabban meghatározható lenne, hol, mikor, milyen kapacitással és milyen feltételekkel van szükség rakodóhelyekre. Amikor a szabályos működés válik szinte lehetetlenné.
A workshop egyik legerősebb megállapítása a jelenlegi „megtűrt állapot” fenntarthatatlansága volt.
A városi áruszállítás számos esetben olyan fizikai és szabályozási környezetben működik, amelyben a teljesen szabályos rakodás nehezen vagy egyáltalán nem megoldható. Ha a jelenlegi előírásokat minden helyzetben következetesen és kivétel nélkül érvényesítenék, a szállítójárművek jelentős részével szemben lenne lehetőség hatósági intézkedésre. Ez olyan paradox helyzetet eredményez, amelyben a város mindennapi működéséhez nélkülözhetetlen szolgáltatás sokszor csak a szabályok rugalmas értelmezése mellett képes működni.
Tehát több területen is korszerűsítésre lenne szükség. Egyértelmű jogi és ellenőrzési feltételeket kellene teremteni például az időben korlátozott – így akár 30 perces – rakodóhelyek használatához. Megfelelő szabályozási keretre van szükség az alacsony kibocsátású zónák (LEZ – Low Emission Zone), az ultraalacsony kibocsátású zónák (ULEZ – Ultra Low Emission Zone), valamint a zéró kibocsátású zónák (ZEZ – Zero Emission Zone) kialakításához is. Emellett felülvizsgálatra szorulnak a koncentrált rakodóhelyekre vonatkozó előírások is.
Stratégiából végrehajtás
A szakmai párbeszéd során többször visszatért az a kérdés is, hogy valóban újabb és újabb stratégiákra van-e szükség. A városi logisztika számos problémájára már tíz-húsz évvel ezelőtt is születtek szakmai válaszok. Sok olyan intézkedés, amely ma korszerű citylogisztikai megoldásként jelenik meg, valamilyen formában korábbi koncepciókban és stratégiákban is megtalálható volt. A legnagyobb hiány sok esetben nem az ötletekben, hanem a végrehajtásban van. A következő időszakban ezért az általános stratégiai célok mellett konkrét akciótervekre, egyértelmű felelősségi körökre, megfelelő finanszírozásra, mérhető célokra és folyamatos szereplői együttműködésre van szükség.
A citylogisztika ráadásul tipikusan olyan terület, amely nem fér bele egyetlen intézményi dobozba. Érinti a fővárost és a kerületi önkormányzatokat, az országos szabályozást, a közlekedésszervezést, a parkolási rendszereket, a logisztikai szolgáltatókat, az ingatlanfejlesztőket és végső soron valamennyi városhasználót.
A megrendelő döntése is alakítja a városi forgalmat
A fenntarthatóbb citylogisztika nem kizárólag szabályozási és infrastruktúra-fejlesztési kérdés.A fogyasztói döntések is meghatározzák, mennyi és milyen szállítási mozgás keletkezik a városban. Az online rendelés során a felhasználó számára jellemzően láthatatlan marad, hogy az áru vagy az étel milyen távolságból, milyen útvonalon és mekkora logisztikai teljesítmény árán érkezik hozzá. Egy ételkiszállító platformon például egy kedvezmény könnyen vonzóbbá teheti a távolabbi éttermet, miközben a néhány utcányira található alternatíva háttérbe szorul. Ezek – az egyik résztvevő által – „értelmetlen mozgásoknak” nevezett utak több megtett kilométert, nagyobb járműforgalmat, több közterület-használatot és magasabb kibocsátást eredményezhetnek. A szemléletformálásnak ezért nemcsak a szállítókat, hanem a szolgáltatókat, platformokat és a megrendelőket is el kell érnie.
A délelőtti szekció
A csomagautomata is várostervezési kérdés
A csomagautomaták gyors terjedése jól mutatja, milyen gyorsan változnak a városi logisztika fizikai folyamatai. Az automaták megfelelő elhelyezéssel csökkenthetik az egyedi házhoz szállítások számát, javíthatják a kézbesítés hatékonyságát és mérsékelhetik a sikertelen kézbesítésekből származó többletforgalmat. Elhelyezésük ugyanakkor önmagában is terület- és várostervezési kérdéssé vált.
A workshopon ezért felmerült a csomagszállító vállalatok és az önkormányzatok szorosabb együttműködésének igénye, valamint az is, hogy az új lakóingatlanok tervezésekor már eleve számolni lehessen a megfelelő csomagátvételi infrastruktúrával. Hosszabb távon akár az is megfontolható, hogy bizonyos új fejlesztéseknél a tervezés részévé váljon a társasházi csomagátvétel infrastruktúrájának biztosítása.
A délutáni szekció
Nem kell minden megoldást Budapesten feltalálni
A workshop fontos üzenete volt az is, hogy Budapestnek számos területen nem nulláról kell megoldásokat kidolgoznia. Európában és a világ más városaiban már működnek különböző citylogisztikai megoldások: szabályozott rakodási rendszerek, alacsony kibocsátású zónák, logisztikai konszolidációs modellek, mikrohubok, digitálisan menedzselt rakodóhelyek és új csomagátvételi rendszerek. Ezek természetesen nem másolhatók le egy az egyben. A budapesti városszerkezethez, intézményrendszerhez, szabályozáshoz és piaci környezethez igazított megoldásokra van szükség.
A szünetben
A városi logisztika nem probléma – hanem alapfunkció
A városi tér használatával kapcsolatban mindig lesznek konfliktusok. A kerületek, a főváros, a kormányzat, a logisztikai szolgáltatók, a kereskedők, a vendéglátók és a lakosság érdekei nem minden esetben esnek egybe. E konfliktusokat nem lehet megszüntetni, kezelni azonban lehet őket: ehhez mindenekelőtt azt kell felismerni, hogy a citylogisztika nem a város működésének zavaró mellékterméke. Éppen ellenkezőleg: annak egyik alapvető feltétele. Áru- és csomagszállítás nélkül nem működik a kereskedelem, a vendéglátás, a gyógyszerellátás, az irodák és intézmények kiszolgálása vagy az online kereskedelem sem.
A kérdés tehát nem az, hogy szüksége van-e Budapestnek városi logisztikára. A kérdés az, hogy milyen városi logisztikát szeretnénk – és hajlandók vagyunk-e megteremteni hozzá a működőképes, kiszámítható és fenntartható kereteket.