Ugrás a tartalomra

A budapesti agglomeráció kerékpáros stratégiája és főhálózati terve

2026-09-01

A Budapesti agglomerációs kerékpárforgalmi hálózatfejlesztési stratégia (Kerékpáros kertváros) kidolgozását 2021 júliusában kezdte meg a Mobilissimus és az Értékterv konzorciuma az akkori Budapest Fejlesztési Központ (BFK) megbízásából, Magyar Kerékpárosklub és szakmai partnerek közreműködésével.

A tervezési folyamat 2022 tavaszára eljutott a megvalósítás tervezési fázisáig, amikor a Kormány a 1281/2022. (VI. 4.) Korm. határozat értelmében 2022. július 1-jével elrendelte a még kivitelezés alatt nem lévő állami tervezések felfüggesztését. A korábbi megbízási szerződés 2023 végén lezárult.

A projekt felügyelete 2025 októberében átkerült a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárságához, így 2026 januárja és áprilisa között megvalósulhatott A budapesti agglomeráció kerékpáros stratégiája és főhálózati terve felülvizsgálata, aktualizálása és véglegesítése.

A stratégia alapvető célja a mindennapi, közlekedési célú kerékpározás, valamint a kerékpár és a közösségi közlekedés kombinált utazásainak ösztönzése a budapesti agglomerációban. A szomszédos települések, illetve a Budapesttel közvetlenül határos települések és a főváros között a kerékpározás valós alternatívát jelent, így a stratégia kijelöli az összefüggő térségi főhálózatot és annak csatlakozásait a fővárosi kerékpárforgalmi hálózathoz. A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiához (BAVS) illeszkedve kiemelt szerepet kap az elővárosi vasútállomások és megállóhelyek kerékpáros megközelíthetőségének, valamint a B+R kapacitásoknak a fejlesztése. A fejlesztéseket átfogó szemléletformálási és attitűdformálási programok kísérik, amelyeket a Magyar Kerékpárosklub közreműködésével dolgoztak ki.

Kép
célrendszer

Vizsgált terület

A vizsgált terület lehatárolása különböző szempontok – például a funkcionális várostérség KSH általi lehatárolása, ingázók aránya, közösségi közlekedési kínálat – együttes mérlegelésével történt meg. A koncepcionális határ az a tágabb terület, amelyre a helyzetértékelést és a koncepcionális szintű tervezést végeztük. A szűkebb intézkedési határon belül kellett részletesebben kidolgozni és értékelni a javaslatokat, és összeállítani az intézkedési tervet.

Kép
vizsgált terület

Ütemezés

A stratégia kidolgozása következetes stratégiai logika mentén, több fázisban valósult meg:

  1. Helyzetértékelési fázis (2021): a demográfiai, mobilitási és hálózati adatok feldolgozása, helyszínbejárások 8 fókuszcsoportos felmérés, 11 kulcsszereplői interjú, lakossági térképes probléma- és igénygyűjtés, valamint a SWOT elemzés és problématérkép elkészítése.

  2. Koncepcióalkotási fázis (2021–2022): a jövőkép és a 2 fő stratégiai, valamint 6 operatív célból álló célrendszer megfogalmazása, a térségi főhálózati és ráhordási koncepció kijelölése, valamint a bringasztráda-folyosók azonosítása. Egyeztetés a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulással (FAÖT), térségi önkormányzati egyeztetések és szakmai workshopok lebonyolítása.

  3. Megvalósítás tervezési fázis (2022): A hálózati szakaszok projektekké formálása és priorizálása a 2022. júliusi kormányzati felfüggesztésig.

  4. Aktualizálás és véglegesítés (2026): az adatok frissítése (KSH 2022. évi népszámlálás és 2025. évi adatok, MÁV B+R adatok, önkormányzati fejlesztések), az önkormányzatok újabb írásos véleményezési köre a kistérségi összefoglalókról, a beruházási program véglegesítése, valamint a dokumentáció lezárása. 

Eredmények

A budapesti agglomeráció kerékpáros stratégiája és főhálózati terve eredménye egy Részletes stratégia, az adatforrásokat és módszereket bemutató Megalapozó munkarész, valamint egy közérthető Összefoglaló. A tervezés főbb eredményei:

  • 288 db egyedi hálózati projekt: Az intézkedési területen 46 db Budapest–településközpont kapcsolat, 173 db településközpontok közötti kapcsolat és 69 db vasúti/közösségi ráhordó projekt került meghatározásra, és ezek közül (az időközben megvalósultakat kivéve) 282 projekt értékelésre és priorizálásra.

  • 49 db strukturált projektlap: a nem infrastrukturális és horizontális fejlesztéseket összefoglaló projektlapok (pl. KRESZ kerékpárosbarát módosítása, Kerékpáros Tervzsűri megerősítése, B+R parkolófejlesztés, kerékpáros referensi hálózat, munkahelyi mobilitási tervek, szemléletformálás).

  • Intézkedési terv és beruházási program (2030-ig): a 2021–2027-es uniós ciklushoz igazítva (az n+3 szabály alapján 2030-ig) egy 17,75 milliárd Ft-os becsült indító forráskerettel kalkulált priorizált projektlista és beruházási program.

  • 19 db kistérségi összefoglaló, funkcionális területi egységenként szövegesen, táblázatokkal és térképekkel bemutatva a helyzetképet és a javaslatokat

  • Kerékpáros Kertváros tervezési útmutató önkormányzatoknak

Kép
nyomvonalszakaszok

Megrendelő (2026):

Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság illetve 2026. nyarától jogutódlást követően a Közlekedési és Beruházási Minisztérium (KBM)

Konzorcium (2026):

  • Mobilissimus Kft. 

Alvállalkozók (2026): 

Megrendelő (2021–2023):

Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) és jogutódai

Konzorcium (2021–2023):

Alvállalkozók (2021–2023): 

Kapcsolódó cikkek

A Mobilissimus, mint Közép- és Kelet-Európára specializálódott mobilitástervező és tanácsadó cég, a nagy ambíciójú „Cu bicicleta prin vest – traseu...

A „Kerékpáros Kertváros” a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) gondozásában készülő budapesti agglomerációs kerékpárforgalmi hálózatfejlesztési...

A Budapest Fejlesztési Központ regionális kerékpáros stratégia tervezését kezdte meg, melynek célja, hogy az agglomerációban javuljanak a kerékpározás...

Kapcsolódó projektek

A budapesti agglomeráció módváltást segítő parkolásfejlesztési koncepciója A következő évek...