A budapesti agglomeráció módváltást segítő parkolásfejlesztési koncepciója
A következő évek tervezett fejlesztései között kiemelt helyet foglalnak el a Budapest környéki elővárosi vasutak nagyívű beruházásai. A tervezett magas szolgáltatási színvonalat hozó, új vasúti rendszerek, új célpontok (például a déli HÉV vonalak új Kálvin téri végállomása), új járművek, magasabb utazási sebesség, színvonalas állomások és megállóhelyek, valamint a fedélzeti szolgáltatások megteremtik az alapját a minőségi P+R és B+R fejlesztéseknek is. E beruházásoknak egymással és a párhuzamos fejlesztésekkel összhangban kell lenniük, így adott volt az igény egy, a budapesti agglomeráció városhatáron kívüli területét magában foglaló P+R és B+R koncepcióra. Ezt az igényt ismerte fel a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) jogelődje és bízta meg a Mobilissimust a „A budapesti agglomeráció módváltást segítő parkolás fejlesztési koncepciója” című anyag elkészítésével. A feladat két részből állt.
Az első rész hiánypótló módon a tágabb értelemben vett budapesti agglomeráció 11 vasút- és 4 HÉV vonalán fekvő 108 település 171 állomásának és megállóhelyének 427 parkolási és 195 kerékpártárolási létesítményét mérte fel (férőhelyszám, kiépítettség, foglaltság), elemezte és mutatta be, az adatfelvételekhez és főleg a felvett adatok értelmezéséhez új szakmai megközelítést alkalmazva.
A kiépített P+R ill. B+R infrastruktúrával rendelkező állomások és megállóhelyek P+R ill. B+R parkolási igényei és kihasználtsága. A körök mérete a kiépített P+R ill. B+R parkolóhelyek számát mutatja, a színezése pedig a kihasználtságot
A második részben a felvett adatok alapján, a készülő koncepcionális és stratégiai tervek, közlekedésszakmai és urbanisztikai megfontolások alapján Parkolásfejlesztési koncepció készült a jövőben tervezendő P+R és B+R létesítmények férőhelyeinek és kiépítési sajátosságainak meghatározásával.
A budapesti agglomeráció B+R koncepciója
A két anyag komoly szakmai előrelépés volt és jelentős szakmai sikereket könyvelhetett el, így például a 2020-ban megkezdődött Budapest környéki P+R és B+R tervezések szakmai alapjául szolgált és a H6-H7 hévek tervezési munkáiban is referencia volt.
A munka eredményeként egy valóban távlatos és fenntartható P+R és B+R koncepció jött létre, meghaladva a korábbi, mennyiségalapú megközelítést és alátámasztva a körültekintő, minőségi beruházások szakmai igényét.
A P+R, B+R és a K+R igények előrebecslésének nem volt hazai módszertana, ezért hosszas vizsgálatok után regressziós vizsgálatokkal a Mobilissimus tervezőcsapata hozott létre egy módszertant.
Közlekedésszakmailag a tervezők a nemzetközi gyakorlattal egyezően a P+R-t a rágyaloglás, a rákerékpározás és az autóbuszos ráhordás mögé pozícionálják. A P+R már viszonylag kis távolságon is közvetlen és nagyon erős versenytársa minden más ráközlekedési módnak, a magasabb kínált P+R férőhelyszám nem több utast, hanem csak több autóval érkező utast jelent, nincs bizonyított összefüggés a magasabb kínálat és az utasszám-növekedés között.
A P+R igények nagyságrendjével kapcsolatosan érdemes megemlíteni, hogy ha valahol 300 járműnyi P+R fejlesztési igény jelenik meg a tervezés során, az a Budapest környékén található települések P+R parkolási igényei közül a TOP5-be, egy 100 férőhelyes P+R igény pedig a TOP30-ba tartozik és akár 100 éves távlatban vasútra épülő, népes települések adataival vetendő össze.
