2024 július közepén a CoolCo második verzióját tervezte és építette fel a Koho’ csapata. A CoolCo 2.0 a Józsefvárosi megvalósítás tapasztalataira építve, annak továbbfejlesztett változata, amelyben több technikai megoldás is változott. A legújabb megvalósításra Krakkóban került sor, ahol örömmel láttuk, hogy a lakosok hamar használatba is vették a moduláris utcabútort. A köztéri fejlesztések a közélet részévé válnak, s a krakkói projekt láthatóan hamar felkavarta az állóvizet. Az építkezés során felmerült tapasztalatok és kérdések megválaszolása kötelességünk, ezt ezzel a cikkel tesszük meg.
A klímaváltozás hatása eltagadhatatlan, annak hatásainak minimalizálása kisléptékű és rendszerszintű megoldásokat követel meg a felelős döntéshozóktól. Ezek közül egyes intézkedések a mitigációt, a klímaváltozás ütemének lassítását támogathatják, míg mások az alkalmazkodást, az adaptációt segíthetik. A CoolCo projekt egy kisléptékű megoldást kínál, amely alkalmazásával rövid időn belül mitigációs és adaptációs hatást is el tudunk érni. Azonban egyértelmű, hogy a kezdeményezés nem tudja helyettesíteni a politikai- és szakmai felelősök a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében tett széleskörű és összehangolt munkáját. Szintén tisztában vagyunk a természetközeli megoldások, mint fa, növényzet ültetésének pozitív hatásaival, azonban városi környezetben a faültetés nem mindenhol bevethető megoldás.
A mobilitás több szempontból is megkerülhetetlen téma a klímaváltozást és a hőhullámokat tekintve. Különböző felmérések és kutatások bizonyítják, hogy a hőhullámok hatására csökken a mobilitási hajlandóság, különös tekintettel a kiszolgáltatott csoportok (főként idősek, szív- és érrendszeri betegséggel rendelkezők, gyermekek, várandós kismamák, nyelvileg elszigetelt csoportok, alacsony jövedelmű háztartások lakói) körében. A mobilitási szolgáltatások komfortosabbá tételével csökkenthetjük a mobilitási szegénység ezen formáját. Azaz kényelmesebb utazási és várakozási feltételek mellett többen maradnak a közösségi közlekedés használatánál a nyári napokban.
Célunk, hogy elemi funkciók megjelenítésével széles társadalmi csoportok érdekeit kiszolgáljuk, s az elhelyezkedésük, fókuszuk miatt elsősorban az érzékenyebb, sérülékenyebb csoportok számára nyújtsunk megoldást, nem turisztikai szempontból frekventált területen, hanem a helyi lakosság által gyakran használt pontokon. A krakkói helyszínek pontosan ennek megfelelően lettek kiválasztva, hiszen két rendkívül forgalmas közlekedési csomópontról beszélünk, melyek megkerülhetetlenek a város életében.
A projekt finanszírozásáért az EIT Urban Mobility szervezetnek tartozunk köszönettel, akik a budapesti pilot megoldás után is megtiszteltek bizalmukkal. Az Európai Uniós pénz közpénz, amely használatával felelősséggel tartozunk a társadalom minden tagja számára, azzal a legjobb tudásunk szerint gazdálkodunk. Egy jövőbeni nagyobb skálájú gyártás során az egységköltségek csökkennek, az egyedi megmunkálás humán erőforrás igénye azonban egyelőre magas.
Jelen projekt - ahogy fel is merült a kérdés a krakkói közösségben - nem egy közönséges pad, vagy árnyékot adó szerkezet, az egy szociális szempontokat figyelembe vevő társadalmi kezdeményezés, mely árban nem tud, és nem is szeretne versenyezni a nemzetközi gyártók által széles körben piacra küldött termékeivel. Jelenleg a prototipusok fejlesztésén dolgozunk, amely folyamatos megfigyelést, változáskövetést, újratervezést, átírást és fejlődést kíván meg. A moduláris utcabútor építészeti terveinek folyamatos felülvizsgálata szintén a támogatás része. Ez azt is jelenti, hogy a jelenleg kihelyezett utcabútorok közel sem tökéletesek, a hiányosságok és hibák a fejlődésünket szolgálják.
