Iskolák, óvodák, forgalmi problémák

Aki járt már iskola környékén becsengetéskor az elmúlt években akár Budapesten, akár a főváros körüli településeken, az szemtanúja lehetett komoly forgalmi problémáknak: nincs elég parkolóhely, a szülők oda állnak ahová éppen tudnak, a gyerekek és szüleik az álló, olykor mozgó autók között próbálnak eljutni az iskola vagy az óvoda kapujáig. Sok helyen sokan jönnek gyalog vagy rollerrel a közelből vagy akár busszal, villamossal kicsit messzebbről, de még ezeken a helyeken is jól látható, hogy az autóval való gyermekszállítás súlyos probléma. A gyermekszállítás közlekedésben betöltött súlyát jól érzékelteti a városi autózás tanszünetekben tapasztalható jóval kellemesebb volta, amiben persze a szülők jól időzített szabadságai is fontos szerepet játszanak. Sok kisebb-nagyobb városban az iskolák és az óvodák környékének csúcsidőszaki zsúfoltsága az egyik legfájóbb közlekedési probléma. A csúcsidőszak fontos szempont: ha napközben sétálunk végig ezeken az utcákon, el sem tudjuk képzelni mi zajlik ott 8 óra előtt vagy délután kettőkor.

Anyuka gyerekével egy esős napon az iskolánál az autók között
Anyuka gyerekével egy esős napon az iskolánál az autók között

Amikor iskoláink és óvodáink megépültek (az utolsó nagyobb iskolaépítési hullám a 70-es évek lakótelep-építéseihez kapcsolódott), teljesen más világot éltünk, a mai életszínvonal, a mai autóhasználat és a jelenkor kényelmi elvárásai elképzelhetetlenek voltak, így aztán az azóta körbeépült, a városszövet részeivé vált iskolák és óvodák környéke egyszerűen nem bírja el az oda reggelente és délutánonként százával érkező szülői autókat, mert nem erre lett kiépítve a környezet. A fejlesztésekre sem hely, sem pénz nincs, és a környéken lakók sem örülnének feltétlenül újabb parkolóhelyek kijelölésének, már csak azért sem, mert erre főleg meglévő zöldfelületek helyén lenne mód.

Budapesten egyre több helyen látni Kiss&Go parkolóhelyeket az óvodák-iskolák közelében, a BKK négy fővárosi iskolával működik együtt az iskolák környezetének biztonságosabbá tételén, a főváros környékén pedig ahol lehetett és volt mód rá, az összes megvalósítható parkolóhelyet kiépítették már. A problémák azonban nem csökkennek, aminek fő oka, hogy az átlagos iskolába járó 3-400 gyerek többségét a kertvárosi és agglomerációs övezetekben 2-300 autóval hozzák és viszik továbbra is, és a megoldásként javasolt intézkedések ehhez képest sokkal kisebb léptéket képviselnek. Ez a problémakör nincs megoldva, és rendesen feltárva sincs, próbálkozások vannak átütő erő nélkül. Az átütő erő hiánya mögött pedig általánosan a problémák minimalizálása, az összefüggések végig nem gondolása és különösen a gyors, könnyen megvalósítható megoldások keresése áll. Azonban az iskolák körüli közlekedési helyzet minden, csak nem egyszerű, így a megoldást sem lehet előhúzni a kalapból. Szisztematikus, hosszú távú munka kell, kis részeredményeket lehet fokozatosan elérni. Ez inkább maraton, mintsem sprintszám.

Az iskolába érkező és onnan távozó szülők autósora
Az iskolába érkező és onnan távozó szülők autósora

Pozitív példa Törökbálint esete, ahol a budai agglomeráció településeihez hasonlóan a szülők többsége autóval hozza-viszi a gyerekeket az iskolákba, amelyeknek környéke nem ekkora forgalomra és parkolási igényre lett kialakítva, így egyre több ottlakó, szülő és tanár érzi úgy, hogy a helyzeten változtatni, javítani kell. Az iskolai mobilitási problémák feltárása 2022 szeptemberében, egy ragyogó kora őszi napon kezdődött el, amikor a Bálint Márton Általános és Középiskola (Bálintsuli) Köztársaság téri, alsó tagozatos tagintézményére először készültek forgalomszámlálások és kikérdezések. Ezek alapján már pontosan le lehetett írni a problémákat, körül lehetett rajzolni azokat a fájó pontokat, amelyeket az iskola környékén lakók, a tanárok és a szülők érzékelnek. A közúti forgalmi helyzetben és a parkolásban érzékelt gondok az elmúlt években újabb és újabb, többnyire legfeljebb részben sikeres forgalomtechnikai változtatásokban csapódtak le, azonban az általában kis költségű, gyors megoldások nem voltak alkalmasak a komplex problémahalmaz feloldására. Az iskola mobilitási terve volt az első kísérlet arra, hogy a teljes képet egyszerre, a maga összetettségében láttassa, a lakossági, szülői és tanári panaszok mögé számokat tegyen és főként, hogy el lehessen engedni a gyors és könnyű megoldások illúzióját.

A szituáció bonyolult. Az iskolába érkező közel 400 gyerek mintegy 80%-át még a verőfényes kora őszi napokon is autóval hozzák a szülők, a biciklivel vagy busszal érkező diákok aránya minimális. A képet egyik oldalról az árnyalja, hogy alsó tagozatos, kis gyerekekről beszélünk, a másik oldalról pedig az, hogy az iskola mellett a város belső részeit jól feltáró buszok állnak meg és az iskola mellett megy el a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal (közismertebb nevén BuBa) városi szakasza. Ez utóbbinak a kerékpáros forgalma különösen a hétvégéken az ottlakók számára zavaró tényező.

Az iskola környékét a 90-es években fejlesztették, 125 parkolóhely épült ki, ami igencsak magas szám, a legtöbb budapesti és agglomerációs iskola környékén ennek a töredéke sem áll rendelkezésre. Azonban ez a szám a reggeli és különösen a délutáni időszakban nem elég. Érdekes adalék, hogy a legtöbben a reggel 8 óra előtti csúcsidőszak káoszos, torlódó időszakát tekintik mérvadónak. Ekkor mintegy 250 autó érkezik, a gyerekeket ki-ki vérmérséklete és rendelkezésre álló ideje alapján kirakja az iskolánál vagy bekíséri az iskolába, néhány perces időigénnyel. A helyzetet leginkább a működő káosz kifejezés írja le. Délután nincsenek sorok, viszont az iskolából való kiengedés időszakaiban a szülők 15-20 percet várakoznak a gyerekekre, amiből már komoly parkolási feszültségek vannak. Ezek közös nevezője a kényelem: mindenki a főbejárat közelében akar megállni, nem tartják tiszteletben a kapubehajtókat, nincs akadálya a második sorban parkolásnak. Az itt lakók számára ez az igazi próbatétel és a szülők számára is ez a nehezebb időszak, az iskola környéke egy nagy, rendezetlen parkolóvá változik.

Mindenhol csak autók az iskola környékén
Mindenhol csak autók az iskola környékén

Azt mindenki elfogadja, hogy ha kevesebb gyermeket hoznának autóval, akkor a gondok nagy része automatikusan megszűnne. Azonban a gyerekek kora, a kertvárosi környezetből fakadó, mélyen gyökerező autós életmód, az érthető közlekedésbiztonsági aggodalmak és számos gyermek esetében egyszerűen az iskolától való távolság is az autós közlekedés felé tereli a mindennapi közlekedéssel kapcsolatos döntéseket. Az iskola környezete pedig ezeknek az elvárásoknak messzemenően próbál megfelelni: kevés olyan iskola van Magyarországon, amit ennyi parkolóhely vesz körül. A parkolási igények korlátlan kiszolgálása nem hosszú távú megoldás, mert a több parkolóhely csak több autót jelent, legfeljebb átmenetileg hoz könnyebbséget, ráadásul az iskola környezetében több parkolóhely kiépítésére már hely sincsen.

A további parkolóhelyek építéséről és a gyors forgalomtechnikai megoldásokról így aztán a hangsúly átterelődött a hosszabb távú, szisztematikus munkára. A fő cél az autós iskolába érkezések 10%-os csökkentése lett. Ennek támogatására számos intézkedés valósul meg és még továbbiak tervezettek. Többek között sikeres iskolabuszok indultak 2023 őszén, Mobilitási Napot tartanak az iskolában, a parkolóhelyek egy részét kizárólag a tanároknak, a többgyermekes szülőknek és a babakocsival érkezőknek dedikálják. Kicsit távolabbra tekintve az iskolához vezető gyalogátkelőhelyeket átépítik, biztonságosabbá teszik, pótolnak egy rövid hiányzó járdaszakaszt, és a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal iskola melletti szakaszát biztonságosabbá teszik.

A Mobilitási napon mobilitásmenedzser kezdi meg a munkáját az iskolában, ami talán nem hangzik nagy dolognak, pedig az: ő fogja szervezni a csoportos gyalogos, kerékpáros érkezéseket (pedibusz és bicibusz és a szükséges kísérők, szülői engedélyek stb.), ő lesz a gazdája a közlekedési kígyó játéknak és az önkormányzat felé való tolmácsa az iskola közlekedési igényeinek és problémáinak. Legalább ennyire fontos, hogy az önkormányzat írásban tett vállalást az iskola fenntartható mobilitásának támogatása mellett, és hogy az iskolában Iskolai Közlekedési Szabályok címmel egy olyan dokumentum készült el, ami a szülők és a gyerekek számára láthatóan és közérthetően írja le, hogy mit hogyan kell használni. Ez utóbbit a tervek szerint minden szülő minden év elején aláírásával fogja elfogadni.

Az új mobilitási rendszer kezdőnapja 2023. szeptember 22., az első törökbálinti Iskolai Mobilitási Nap.

 

Dr. Szele András, építőmérnök, mobilitási szakértő

mobility_poverty_webinar_001
Megközelíthetetlen úti célok: Az elérhetőséggel kapcsolatos kihívások elemzése címmel tartott webináriumot a Magyar CIVINET a Román CIVINET valamint, a Cseh és Szlovák CIVINET társszervezésében. A résztvevők az angol nyelvű előadásokat magyar, cseh é...
Tovább »

2024. július 12.
CIVINET_28_talalkozo_Szekesfehervar_012
A Magyar CIVINET Forgalom mérése és elemzése címmel rendezte meg legutóbbi szakmai találkozóját 2024. június 26-án Székesfehérváron, a Griffsoft támogatásával, a házigazda pedig Székesfehérvár Megyei Jogú Város volt. Az eseményt Gertheis Antal, a Mag...
Tovább »

2024. július 05.
Szentendre a NXTLVL Parking INTERREG Central Europe projekt egyik magyar követő városa. A város a Duna mellett fekszik, Budapest közelében, történelmi városközpontja igen sok turistát vonz. Szentendrére nagyon sokan költöztek ki az elmúlt évtizedekbe...
Tovább »

2024. június 11.